Panka:Hmm...igen, abban a bizonyos székben, ami már sokat mesélhetne!
Tegnapra készültem. Tűzpiros fehérneműt vettem magamra, azt hittem,
tudunk este beszélni. Tegnap volt ugye a FRONT.
Miki: Ha nálad járok a széket megdicsérem és megkérem biztosan tartson téged!
Folytasd a mesédet.
Panka:Tűzpiros tanga, melltartó, s rajta egy finom hálós hálóing szintén piros....
egy csókért folytatom.
Miki: Többet adok, hogy ne legyen panaszod! Folytathatod.
Panka:A számat is kifestettem, hogy izgalmasabb legyen a képem.
Vártalak. Nem jöttél,
pedig a vágyam mint mondtam, csillapíthatatlannak tűnt.
Muszáj volt egyedül végeznem magammal...érdekel hogyan?
Miki: Igen nagyon hallgatom!!
Panka:Micsoda perverz alak! Megint korbácsolod kíváncsiságoddal a vágyamat!
Ez hihetetlen! Szóval a székben ülve merengtem, vártalak. Csak azt éreztem,
szorítanom kell a két lábamat össze, és a ritmusos mozgást képtelen voltam
abbahagyni. Hiába vettem mély levegőket, egyre csak benn akadt, a melegség,
mint egy gyilkos kéz, fojtogatta a nyakamat, torkomat.....
Miki: Sóhajom hallottad? Szemem ragyog! Folytasd hallgatom.
Panka:Hátratoltam popsimat a székben, akkor már nem a gerincemen ültem,
hanem a párnára nyomódott szinte a kidudorodó csodálatos izgalmi szervem.
Pucsítottam, amennyire tudtam, a kezemet még nem használtam,
csak a szék adta lehetőségeket.
Így izgattam magam, bár inkább csak fékeztem, mert ha a kezemmel magamhoz
nyúlok, szerintem egy perc alatt végem.
Ezt még nem akartam, mert olyan mazochista vagyok, hogy még a saját magam
kínzását is élveztem...
Miki: Kínozz még édesem!
Nézlek angyalom
Panka: Most ismételem a tegnapit. Mert megint lázba jöttem, ahogy látni vélem
pókerarcodat, mert neked most moccanni sem szabad!!!
Csak talán a nadrágodban moccan valami?
Nos, mozgassuk tovább. Kat a filmre. Férfiak magömlése.
Oktató, s nagyon izgató.
És a gyönyörű női nemi szervek. Csiklók izgalmi állapotban.
Már én is abban voltam.
Sóhajom egyre akadozott, és az egyik kezem akaratlan magamba csúszott.
Másik kezemmel lapoztam, s közben állandóan rád gondoltam...
Mikikém, te drága.
Mennyire szeretnélek most magamba! A tegnapit folytatom....
puha tangám félrehúztam, nem vettem le, a melltartómat is csak legyűrtem.
Csiklóm fényesen ordított segítségért, hangja a torkomon keresztül
egyre kéjesebben volt hallható...
Miki: Drága kép tárul elém! Valóságban is megnézem. Megteszed nekem?
Csitt! Hallgatlak tovább! Bujaságod vonz, mond tovább.
Szeretlek! Innét segítelek! Érezd kezemet melleden.
Panka:Amikor a kéj elönt, az arcomra van írva. Szemem összeszűkül,
kissé eltorzulnak a vonásaim, ég az arcbőröm, sóhajom olyan,
mint aki levegőért kapkod. Ez már biztosan a középjáték,
a csók viszont rettenetesen hiányzik ilyenkor.
A kielégülés ezért tovább tart, nincsenek simítások,
visszajelzések szemedből, nyögések,
szorítások kezedtől. Hátradőltem, a lábaimat az asztalra tettem,
két oldalra a gépem mellé. Piros tangámat visszahúztam középre,
s elkezdtem húzogatni, hogy bevágjon nunusomba, ritmusosan ismételtem,
közben a képen a férfit néztem, aki csak deréktól lefelé volt látható,
de hangja volt...
Miki: Pedig nagyon is ölelnélek, becéznélek. Szememmel végig kísérnélek.
Hangom is hallatnám édes kicsi Hannám.
Panka:Valóságban is nézheted majd, nekem is egyik vágyam ez,
közben nem érinthetsz, persze, ha meg tudjuk állni, így szeretném.
Meg tudod majd állni, hogy csak nézel, és nem érsz hozzám?
Erre felelj!!!
Miki: Nem hiszem! Nagyon nehéz próba tétel volna ez nekem.
De talán van rá mód!
Ha a képen lévő férfit élőben játszom ott. Ez a gondolat serkent?
Panka:Jaj, de még mennyire!!!! A fenébe! Megőrjítesz minden szavaddal....
hát még majd magaddal! A képen lévő férfi csak eszköz, ne törődj vele,
téged pótol, mert nem lehetsz itt, de elevenen látlak és érezlek.
Miki: Csak veled törődöm!!! Lesem minden gondolatod, kívánom gyönyöröd!
Távolról is benned gyönyörködöm. Míg vártam az írásod,
vissza mentem és megnéztem a képet a kislányost.
Panka: Aranyos volt? Kis rosszcsont...
Miki: A nagyobbikat néztem. Kiestél a ritmusból vagy vége?
Nedvedet a párna felitta?
Síkosító kell hamar.
Tusolni mentél?
Panka: Ááá...dehogy van vége. Csak reagáltam neked. Nem kellett síkosító,
jött magától, minden, nem voltál itt, hogy kiszárítsál, nem nyaltál nyelveddel,
nem fürdettél gyilkos szerekkel.
Bárcsak lennék száraz megint egy órai szeretgetés után!
Nem bánnám, ha megint a krémhez kéne folyamodni.
De tegnap csúsztam magamtól, szét is kentem gátlástalanul,
csiklóm mégis teljesen kipirult, a gyötrést szegény pedig bírta rendületlenül.
Miki: Kéj szerved edzettsége szép emléket idéz fel bennem!
Együtt gyötörtük egymást ez oly csodás!
Panka:Ismétlésre raktam a kis filmemet, mert mindkét kezemre szükség lett.
Az egyikkel felhúztam a kis pöckömön a bőrt, úgy tartottam, a másikkal,
a középső ujjamnak finoman, de határozottan simítottam
a legérzékenyebb csúcsát.
Sóhajom nyögéssé vált, egyre gyorsabbá, a lábaim meg megremegtek,
testem rándulásra készen állt, ingereltem minden idegszálát ezzel.
Nem kellett már semmi más, rászorítottam, s a kielégülő rándulást
boldogan élveztem.
Miki: Remegésed már én is éreztem. Csodás volt kettesben.
Panka:Becsuktam a szemeimet, rád gondoltam, egyetlen képre,
ahogy a hasamra verted akkor az ágyon, s közben öleltél kedvesem.
Na, akkor voltam nagyon boldog, mert tudtam, neked is örömed volt.
Miki: Örömünk együtt emelt minket. Az idő kereke is meg akadt egy pillanatra.
Kívánom most is a nyelved.
A számba hatolj be.
Panka:Azt mondtad, feküdjek rád. Szinte beléd bújtam,
onnan mozdulni sem akartam. Feküdtünk összeragadtan.
Emlékszel kedvesem?
Nyálam sem volt, mégis csókoltalak, megenni akartalak...
Miki: Azt mondom legközelebb is! Feküdj rám kedvesem érezzelek egészen!
Szeretem a csókod az is mindig jó volt!
Panka:Milyen kegyetlen ez az egész! Epekedek utánad, de nem érezhetlek.
Gyötrelem.
Miki: Gyötrelem. Talán ez édesíti az együtt töltött perceket?
Magamhoz ölellek szorosan, csókollak szorgosan!
Panka:Az jó....elernyedek karodban, a csókodat a bőrömön akarom érezni,
ahogy csúszol egyre lejjebb...lejjebb...
Miki: Nyelvemmel jelzem merre mentem! Alul ajkaid közé betévedek!
Tévedek?
Ugyan egyenest tartok oda! Szép tested szememmel, ízedet nyelvemmel,
hangodat fülemmel fedezem fel. Kezemnek is jut feladat!
Míg nyallak keményen tartalak.
Panka:Jaj....elakad a szavam, a levegőm is akadozik....olvasom újra...
meg újra.....a hangodat hallanám, ahogy közben kicsúszik egy-egy nyögésed,
és megakad a tudatomban... jaj...de finom is vagy.
Miki: Nyelvem mellet az ujjam is matat.
Ahol érzem, hogy tetszik ott szorgalmasabban.
Remegésed mutat abban utat.
Kéj borítson el minden percben téged,
ez a gondolat vezérel engem.
Panka:Te,...te....te drága kincsem! Olyan édes vagy....olyan finom, az ujjaddal,
a nyelveddel rántod meg az összes érzékemet. A farkadat akarom!
Ha nyalogattál, ha az ujjaddal eleget simogattál, szétterpesztek,
belém vezeted-e?
Miki: Terpeszed repedése farkamnak menedéke! Ha nem mehetne,
lenne végem menten. Örömömet tölteném benned bőséggel.
Ne legyen nunusod remegése hiába érte. Keményen gyötröm,
örömöd fölötte érezd. Sóhajod kéjlécem élezze!
Panka:Keménységed bennem, érzem. Bennem a lüktetésed, a ritmus is
kedvemre való, még jó, hogy hanyatt fekszem alattad, mert elájulnék állva.
Most azt mondd, te mit érzel ilyenkor? Amikor a kéjléced bennem barangol?
Lassan jutsz a csúcsra?
Elég szoros ahogy ölellek mélyen belül? Mennyre gyorsítasz,
ha a nedvedet érzed, ürül?
Miki: Körbe öleled melegen, síkosan, nedvesen. Ingerli körbe mindenhol egyszerre.
Benned mozgok, lassan gyorsul a ritmus. Fokozza a masszázst szorításod.
Ha már itt az élvezet lábam megremeg a mozgásnak vége.
Szorítalak erősen, eszelősen a nedv benned menjen minél beljebb,
s melegebben. Robban ki s a végét öled szívja ki belőlem.
Panka:ÁÁÁÁÁÁÁÁáááááááááááááááááá!!!!! Ezt akarooom!!!
Ez legyen az ajándékom, ha jössz. Jaj, de fogom szeretni!!!
Amikor majd rajtam, bennem jutsz a gyönyörbe,
s hüvelyem így lesz megöntözve!!! Ezt a csodát, majd hallani, átélni,
hogy bennem fogsz spriccelni....nem adnám semmiért.
Gyere, megölelgetlek kedvesem.... elfáradhattál rendesen.
Feküdj, én simogatlak körmömmel, ahogy szereted,
s ahogy már egyszer érezhetted...
Utolsó kommentek