Szép leányka, Pannácska!
Ma olyan történt, ami egy két éve sem.
Nem írtam, szépítgettem könyvünket.
Filmet kerestem azt néztem.
Gondolatban elmerülve, mégis veled ültem
Forgattam közben a naptár lapjait
mintha, az hajtaná az időt s napjaink.
Várom a kész művet.
Azon nyomban postán küldhetem.
Csomagolópapír, ragasztó, feladószelvény
előkészítve.
Cím a fejben, naponta ismételve.
Csütörtökön a délutáni óra ha eljön
szívem repül s vele én is a könyvkötőhöz.
Visszaérve papírba rejtem kincsünk.
Címzem oda s vissza, megvan az oka.
És szaladok a postára.
Szoros az idő, de ha minden rendben
Pénteken, szombaton kezedben.
Reményem s kétségem birokra keltek
nem hagynak nyugtot egymásnak s nekem.
Remélem, legalább kicsi mosolyt csal arcodra!
Azzal már ki is fizetve az édes munka!
Ha nem veszed bántónak szavam
Talán szót váltunk, mint tavaly.
Mosolyod addig is enyém.
Míg elutasításod el nem ér.
Utolsó kommentek