Miki: Mesélj valamit
Panka:Kérdezném, hogy hánykor érkezel
és meddig maradsz holnap
Miki: Érkezés 11 után, mint a múltkor.
A meddig azt meg megbeszéljük.
Mikor visznek orvoshoz?
Előtte menjek el vagy megvárjalak és utánna menjek?
Kísérjelek el?
Panka:Reggel hét óra körül megyünk csütörtökön orvoshoz.
Onnan már nem jövök haza, költözök a barátnőmhöz ismét.
Sajnos szerda estefelé el kell menned...
Miki: Jó
Panka:Ja? és szerda négytől kb. nyolcig velünk lesz a Liza is.
De hát nem kérdeztél...döntöttél egyedül
Miki: Tudom.
Panka:Úgyhogy még meggondolhatod magad...
nem szerencsés ez a nap átteheted jövő hétre,
ha gondolod
Miki: Beteg látogatóba megyek Írtam. Nincs ellenvetés.
Panka:Még jó pár hétig beteg leszek...
Miki: Oda felé megvan az idő pont vissza felé meg
majd megbeszéljük. Rendben?
Panka:Miki! Én tényleg nagyon örülök a látogatóknak,
jól esik a lelkesedésed, megható.
De mégis megkérdezem:
nem lenne szerencsésebb a jövő hét?
Olyan káosz van körülöttem, talán kapok járógipszet,
azzal már könnyebb minden.
Az a baj, hogy el sem tudod képzelni,
mennyi időt vesz el minden apró készülődés!
Reggelre nekem kész kell lennem, mire jönnek értem,
ha már ekkora szívességet tesznek a barátnőmék.
Tehát az éjszakázás kizárt.
És te meg éjszakásból akarsz jönni, aludnod is kéne....
szóval nem a legjobb ez a szerdai nap.
Miki: Jó akkor a 13:45-össel vissza jövök és nem zavarlak.
SZERETNÉLEK MÁR LÁTNI!!!!
Panka:Tudtam, hogy félreérted...tudom,
hogy rosszul esik neked most, hogy nem ugrálok örömömben.
(Sajnos más okból kell ugrabugrálnom!!!!)
De mégis arra kérlek, gondold át! Halasszuk el kicsit!
Nekem is kínos ez a helyzet....
Miki: Jó, nem jó
Panka:Ez most mit jelent?
Miki: Értelek, hogy ne menjek. Nem örülök neki.
Nem kell ugrálnod örömödben, csak látni akartalak.
Panka:Ha megkérlek, megpróbálnál
az én helyzetembe is belebújni?
Megpróbálnál belelátni, beleképzelni magad?
Bár ez nehéz lehet....hisz te nem egyedül élsz...
Nem kell másokra támaszkodnod...szó szerint
Miki: Jó. Nem akarlak zavarni.
Nem akarom hogy sokallj.
Nem akarom, hogy szabadkozz.
Csupa akarom pedig csak szeretném.
Ne csinálj belőle gondot vagy lelki ismeret furdalást.
Szeretlek.
Panka:Jaj, ne írd nekem hogy ZAVARNIIIIII!!!!!
Nem erről van szóóóóó!!!!
Miért nem akarod megérteni?
Miki: Nincs baj.
Panka:NEM AKAROM, hogy olyan messziről ide gyere hulla fáradtan,
éhesen, szomjasan, itthon nincs semmi, amivel megkínáljalak,
jönnek-mennek az ismerőseim,
lehet, hogy egy percet nem leszünk egyedül...és ez kínos nekem.
Esendőségem sem akarom, hogy lásd!!!!!!!!!!!!!
Olyan hirtelen történt minden....idő kell, amíg magamban feldolgozom,
rákészülök jöttödre.
Miki: Pedig esendőségedet akartam szeretgetni, enyhíteni fájdalmad.
Kicsit kényeztetni, ápolni, gondozni. Majd gondolok rád és levelezünk....
Panka:Rendben. Tudom, hogy nem értesz...de fogadd el.
Miki: Azt teszem
Panka:Jó éjszakát, látom, megsértődtél. Sajnálom.
Miki: Jó éjszakát. Ne sajnáld
Panka:Kiléptél? Na , ez szemét húzás volt!
De nem baj, megszoktam már.
Ebben a szerepben miért is csodálkozom még....
hülye lennél pazarolni az idődet a semmire.
Világos. Isten áldjon!
Utolsó kommentek