Panka: ....ölelj, el ne engedj...levegőm sincs még, bár nyugszik lüktető mellem
Miki: Csend. Csók
Panka: ..beléd bújok...könnyem fojt..
Miki: Ölellek kedvesem
Panka: ...még remegek csendesen, de meg sem szólalok....jó a csend
Miki: Simulj, bújj hozzám
Panka:Bújok, szint egybeolvadok veled....tökéletes
Miki: A perc az átéltük együtt megint.
Panka: pssszt....most csókolom a képed
Miki: csók
Panka: ....megmozdult, éreztem, visszacsókolt....köszönöm
Miki: Vigyelek a tusolóba?
Panka:Nem akarom...maradj itt mellettem szorosan...
nem engedem el ezt a képet
Miki: Ölellek szorosan
Panka:...összekentem a széket
Miki: Nem baj!
Panka: ...most olyan nyugalom vesz körül...
könnyem pereg csak rendületlenül
Miki: Le csókolom egyenként a könnyeidet.
Panka:Jó. Párnám ma megint a te testedet ölti fel,
hozzábújva alszom majd el.
Miki: Én meg nézem a képedet.
Panka: Melyiket?
Miki: Most azt amit ide raktál.
Panka:Rendben. Szemem neked csillog, ezt tudnod kell...
Miki: Csókolom a két csillogó szemedet.
Panka:Ezt is szeretem benned, ahogy mondod: csókolom.
A telefonba, az üzenetekbe...
Emlékszem, mikor kívántalak meg először, úgy igazán testileg...
Miki: Mikor?
Panka:A mitingen....amikor a lapátot tartottad nekem. Emlékszel?
Miki: Hogyne emlékeznék! Mit kívántál akkor?
Panka:Söpörtem, és jöttél a lapáttal. Gondolj vissza,
rád sem mertem nézni.
Na, akkor elöntött a vágy, de nem fejben,
hanem valóban a nunusomat.
Azért nem néztem rád.
Miki: Azt észre vettem.
De arra gondoltam, hogy a sötétnek szól a lehajtott fej
Panka:Mit kívántam?
Legfőképp a csókod akartam megízlelni....alig bírtam ki,
hogy ne ugorjak neked. És ez most komoly,
olyan vágyat éreztem, nem tudtam hová tenni.
El is mentem akkor a mosdóba utána. Emlékszel?
Vártatok rám kint a padon....az egész csapat.
Miki: Segítettél magadon?
Nem lett volna ellenemre ott egy csók.
De hát jól nevelten viselkedtünk.
Panka:Nem segítettem magamon...azért az nem olyan könnyű.
Csupán megtörölköztem.
Mert fekete nadrág volt rajtam és csak egy pántos tanga
a legvékonyabb fajtából...
Miki: Itt vagy?
Értem.
Én még mindig a hajadba túrás pillanatánál tartok. Ott először.
Panka:Te ott már kívántál?
Vagy csak fejben latolgattad az esélyt?
Miki: Esély?
Az aktádból meg a hozzászólásokból már rég kinéztelek.
A hajad érintésénél már vágy vált bennem.
Panka:Hmmm...és még azt merik mondani, hogy a nő választ!!!
Miki: Jól mondják!
Ha ellépsz vagy hárítod az érintést abban a pillanatban elpattant
volna a varázs. Megismételhetetlen volt.
Többet utána nem próbálkoztam volna.
Panka:Ha akkor nem lett volna a hajam túrására lehetőség, akkor sem?
Miki: Az a pillanat adott volt. Azt kellet kihasználnom.
Ez egy kényszer volt.
Panka:Én ott pedig még nem gondoltam semmire.
Csupán egy kedves érintésnek véltem...
neked mit mondott a pillanat? Sugallhattam valamit?
Miki: Nekem hiányzott azaz érintés.
Tőled annyi jött vissza, hogy nem vagyok ellenszenves.
Valahogy éreztem, biztos voltam benne, hogy jóban leszünk.
( Nem ennyire és így)
Panka: Amikor hazajöttem akkor este,
akkor még nem gondoltam rád sehogyan.
Jó volt, hogy ott voltál, és kész. Semmi tervem nem volt.
Tisztára az a kép maradt meg bennem, hogy Jucihoz vonzódsz,
de hát ő adta is magát.
Semmi kétség, minden férfi arra startol, ahonnan reménykedhet.
Aztán jött a leveled a csevegő falon...
Miki: Folytasd
Panka: Persze annyi volt bennem, hogy a büszkeségemnek kicsit szarul esett,
hogy később olyan közömbösnek tűntem.
De estére elmúlt. Hisz hazajöttünk.
Miki: ?
Panka: A képeket megnézve megerősödött bennem,
hogy végül is ketten voltunk esélyesek
a nők közül, bár azt sem tudom, miért jutott ilyesmi az eszembe...
. ..ez afféle ösztöndolog a nőknél.
Be is fejeztem ebbéli gondolataimat estére.
Miki: Egészséges reakció
Mármint a latolgatás. Nem az hogy befejezted.
Panka: De aztán jött az a levél:
"szerettem volna többet beszélgetni veled a mitingen"-írtad.
Akkor meg miért nem beszélgettünk?
Mi volt az oka, hogy ott nem beszéltünk?
A távolságtartásom,
Miki: Gátlásos és vissza húzódó vagyok. Nem.
Féltem hogy sokallani fogsz ha ott rád szállok.
Így utólag, talán nem is jutottunk volna eddig ha ott kezdjük
az ismerkedést. Amiket írtunk azt szóban nem mondtuk volna el.
Hiába ez a jó nevelés átka!
Hogy érintett az esetleges találkozás lehetősége?
Panka: Mondtam már, felizgattál majd' egy év után.
Gondoltam szexelünk egy jót talán, és kielégülök végre
egy igazi faroktól, nem terveztem semmit.
Jó messze vagy, ártani nem árthatsz, Manóka mondta hogy nős vagy...
hát semmi más nem vezérelt.
Miki: Ártatlan vagyok, nem árthatok. Szexelünk egy jót talán.
Szeretem, hogy őszinte vagy.
Panka: Miki, ez az első gondolatom volt veled kapcsolatban!
Tényleg csak használni akartalak,
hisz semmi másra nem gondolhattam ezek tudatában, nem?
Utolsó kommentek