Panka: Tudod, hogy a vitáink ellenére is szeretlek ugye?
Tudod, hogy azért vannak vitáink, mert szeretlek?
Tudod?
Miki: Igen. Így még jobban fáj.
Tudom ha nem szeretnél legyintenél és bezárnál minden ablakot.
S lezárnád a vitát.
Panka: Én nem akarok ám vitatkozni veled!
Nem direkt csinálom, remélem azt is tudod!
Csak jön egy szó, egy mondat, ami szíven döf.
És akkor az ösztönös védekezés az,
ha a fájdalomból visszaadok valamit.
Miki: Ezt érzem, pontosan érzem.
Fájdalmad mindig érzem,
amit kapok belőle abból lesz a könnyem.
Panka:Én nem tudlak ilyen mondatokkal,
szavakkal megszúrni téged,
mert neked nem fáj semmi.
Te sokkal lazábban fogod fel a szavakat...
Miki: Amiről most írtál az a látszat.
Nem is akarsz szándékosan bántani.
Én sem tégedet.
Pajzs fedi a lelkemet vastag,
csak neked nyitottam ki Panka.
Panka:[ idézet] Miki:
<<< Nem is akarsz szándékosan bántani.
Én sem tégedet.
Persze, hogy nem!!!
De én még véletlenül sem tudlak,
hisz véletlenül sem él mellettem senki,
aki óhatatlanul belekeveredhetne
a beszélgetésbe, tudod?
És ezért nem ám rád haragszom, ha belekeveredik valaki,
hanem csak akkora a hirtelen sokk olyankor,
hogy nem tudom kezelni.
[idézet] Miki:
<<< Fájdalmad mindig érzem,
amit kapok belőle abból lesz a könnyem.
Tán már sírtál is miattam?
Miki: Minden vitánk után.
Volt olyan is amikor minden rendben volt,
akkor az örömtől.
Panka: Édes, édes, édes szerelmem!
Annyira, de annyira szeretlek!
Ez a Miki nekem az emberi,
aki kinyitja a lelkét, nem erősködik.
Nem szeretem, ha rideg vagy,
nem szeretem, ha a pajzsodat tartod nekem.
Miki: Én sem. Kitárt pajzs és kitárt lélek.
A kapcsolatunk alapja ez. Édesem.
Lelkünk össze ér.
Ezért könnyű a sebzés, és fáj az a seb mind kettőnknek.
Vigyázni kell vele.
De fáj
Panka: A Csillagnak írt leveled nagyon megrendített.
Először mérges voltam érte, dühöngtem,
mert szándékosságot beszéltem bele,
hogy a lelkem megint feldúlod.
Aztán elolvastam százszor
és folyt a könnyem. mentem a temetőbe,
és sírtam az úton, sírtam az ásás közben is....
csak rád gondoltam.
Miki: Dühödet előre láttam,
de hajnali négy kor nem intrikáltam.
Lelkemből jött őszintén.
Mikor kiírtam a bánatom csak utána tudtam vissza aludni,
addigra hat óra volt.
Panka: Még picit szégyelltem is magam....
bár vannak benne félreértések, de mégis
hangosan visszhangoztál a fejembe egész délután.
Talán érezted...hogy te jársz a fejemben.
VISSZA AKAROM KAPNI PANKÁT!!!!
Ez olyan édes!!! Istenem!!!
Miki: Szeretem Pankát.
Panka: Idefigyelj!!! Te hányat szeretsz megint?
Panka, Kispoca, Csillag? Hmm?
Most melyikre legyek féltékeny?
Miki: Éppen ezt számoltam, féltem hogy sokallani fogod.
Játszd el mindegyik szerepet.
Panka a fórumon. És mind a három otthon!
Panka: Nem kell játszanom....mindhárom én vagyok
Miki: Tudod mit feléd fordulok bármelyikhez szólok!
Kedvemért keresel egy zenét?
Hallgassuk közben írhatunk.
Panka:Panka és Csillag ledönt a lábadról,
mert piszkosul kispoca módon állítja fel
szerszámod gátlástalanul.
Panka kicsit okoskodó,
szeret filozofálni az élet dolgairól,
lelke érzékeny...egy forró csóktól még el is pirul...
https://www.youtube.com/watch?NR=1&v=UuLyBvg0VL8
Miki: Pirulási próba! CCSSÓÓÓÓKK 
A képedet kiraktam magam elé
alszik mindenki nézlek egy kicsit.
Varázshegy indult.
Panka: https://www.youtube.com/watch?v=pRNNdVBiiUc&feature=related
Milyen zenét kérsz?
Miki: Ezeket szeretem.
Még nem ért véget a túl a varázshegyen,
de betöltöttem a Bíbor hajnalt is.
Te nem hallgatod?
Panka: Én ezeket hallgatom órák óta...
Miki: Szép vagy!
Panka:
Utolsó kommentek