Miki Levele
Álmodsz?
Kedves este lett.
Engedd kezemnek, hogy érintselek, ujjaim becézzenek.
Kedves arcod két tenyerembe veszem.
Hüvelyk ujjammal piruló, zavart arcodról egy könnycseppet törlök le.
Hátra simítom dús hajad, ujjam a nyakadon halad.
Vállaid ívét tenyerem követi. Szemem a szemedet keresi.
Zárt pillád mögött rezdül a lelked, érzem, szaporán ver a szíved.
Lapockád követem lassan alig, alig érintve.
Bőröd megremeg, próbálod de, még nem adtad át magad teljesen.
Gerinced mentén futnak az ujjaim.
Tenyerem melegét érezheted.
Csiklandós vagy nevetsz kicsit, simogatlak megint.
Magam elé vonlak, velem szemben ülsz le.
Ágyékod kápolnáját nekem kínálod.
Derekadnál jár kezem magamhoz húzlak, szorosan foglak.
Nem ellenkezel, várod a tettemet.
Öled kápolnáján lassan, lassan beljebb megyek centiről centire, közelgek.
Kezeimmel feneked kerítem erővel, hogy szinte fáj magamra emellek.
Barlangodban kéjtől mámorosan lassú táncba kezdünk.
Vissza fojtott lélegzésünk tőr fel hirtelen, ziháló erővel.
Combodon köröz kezem, kényeztet. Lassú tempónk gyorsuló.
Hullámot vet combunk.
Ritmusunk együtt egymásért gyorsul, egymásnak feszülünk kéjjel.
Öled kápolnájában áldozok hévvel.
Lelkünk mondom a lelkünk találkozik végre.
Pihegve bújunk össze egy percre.
Kezem még mindig szeretget téged.
Ha tusolni megyünk és meg kívánjuk újból, ismerős érzés fakad az ágyékból.
Térded óvatosan felemelem, nehogy eless.
Vigyázok rád. Ágyékod keresem.
Melegen simogat a víz míg testünk össze tapad. Egyként egyet akar.
Pillanat varázsát nevetve oldjuk, mint két kamasz pancsolunk.
Betakarlak, aztán nézem arcodat, bárcsak látnám mit álmodhatsz.
Simogatlak kedvesen becézlek Jó éjt kedves.
Panka levele
Nem álmodom, bár szemem csukva, elképzelem az írásod újra meg újra.
Torkomban a levegő állandóan elakad, hangok törnek fel belőle,
fojtanám, de kiszalad.
Ó, e kéjes érzés mily jó, áhítanám éjjel-nappal, most mégis örülök,
mert e sorok szívhez szóltak, nem úgy mint nappal!
Öledbe most visszacsúszom, nem akarom abbahagyni,
ölem kíván, síkos, forró, akarlak még, szorongatni!
Dőlj csak hátra, feküdj hanyatt, föléd kerekedek gyorsan,
szám az ágyékodnak díszére rácuppan. Érzed? Finoman a nyelvem?
Én már érzem újra, halljam ahogy szenvedsz, mert a hangod, a testemet doppingolja!
Hevesebben ver a szívem, a forróság hevít engem...jaj,
most már nem bírom tovább, engedem, mert el kell mennem!!!!!!
Sikoltásom te is hallod, kezeddel számat befogod, s az utolsó rándulásom,
neked adom,.....de szép álom!
Utolsó kommentek